Kihívások és lehetőségek a 2026-os adóév kapujában
2026-ban jelentős adóügyi módosítások lépnek hatályba, amelyek számos adónemet és adózási eljárást érintenek. A változások célja egyrészt a családok támogatása adókedvezmények formájában, másrészt a vállalkozások terheinek csökkentése és az adóadminisztráció modernizálása. Az adózók, vállalkozások, könyvelők és bérszámfejtők számára így erőteljes készülést igényel az átállás. A Praxis Akadémia online szakmai napja e felkészülést kívánja támogatni: az előadók olyan gyakorlati szemléletű előadásokat tartanak, amelyek segítenek eligazodni az új környezetben, illetve felkészülni a változásokra.
Számviteli változások 2026-tól
A 2026-tól hatályos számviteli módosítások több ponton egyszerűsítik a beszámolókészítés és az értékelés szabályait. A jogszabályok módosítása miatt bővül az egyszerűsített éves beszámolót választható vállalkozások köre, így a korábbinál jóval több kisebb-méretű cég élhet majd ezzel a lehetőséggel. A változtatások célja az adminisztratív terhek mérséklése és a beszámolókészítési folyamatok áttekinthetőbbé tétele. A 2026-os szabályok gyakorlati alkalmazását és a felkészülés lépéseit előadónk, Botka Erika könyvvizsgáló (MSZSZE) ismerteti.
Áfa: levonási jog, teljesítési időpont és online adatszolgáltatás
A 2026-os adóév során a levonható adóalap meghatározásban nagyobb hangsúly kerülhet a teljesítés időpontjára és az adatszolgáltatás („online számlaadat-szolgáltatás”) pontos adataira. A 2026. január 1-jétől kiállított számlákra vonatkozóan az online adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak már most előre kell tervezniük: a számlázási folyamatokat, az adatszolgáltatásra vonatkozó belső kontrollokat, valamint a könyvelési rendszereket olyan módon kell felkészíteni, hogy azok megfeleljenek az új elvárásoknak. A témakört dr. Gróf Gabriella, jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő ismerteti, és részletesen bemutatja a 2026-os áfa-, tao-, kiva- és helyi adóváltozások gyakorlati hatásait.
Társasági adó, kisvállalati adó (KIVA) és helyi adók új szabályai
A másik érintett terület a társasági adó (tao) és a kisvállalati adó (kiva) valamint a helyi adózási környezet. A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 %-ról 150 %-ra nő, és a létszámkorlát 5 főről 10 főre emelkedik. A banki különadó alapja és kulcsa módosul: 2026-ban az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 %, az e feletti részre 20 %. A helyi iparűzési adó (HIPA) és önkormányzati adók újraszabályozása is szerepel a tervek között: az önkormányzati adóztatás tárgykörének módosítása, illetve az adóalanyok körének, adóalap-meghatározásnak átgondolása.
Ezek a változások jelentős hatással lesznek a vállalkozások pénzügyi tervezésére és beszámolási kötelezettségeire.
Elektronikus számlázás szabályai
A 2026-ra várható elektronikus számlázási és adatszolgáltatási előírások az EN 16931 európai szabványhoz igazodó egységes adattartalomra, valamint a hitelesség, sértetlenség és olvashatóság folyamatos biztosítására helyezik a hangsúlyt. Ennek megfelelően a számlázóprogramoknak képesnek kell lenniük a szabványnak megfelelő struktúrájú elektronikus számla előállítására, a vállalati rendszereknek pedig támogatniuk kell az adattartalom jogszerű megőrzését. Czöndör Szabolcs, a NAV Központi Irányítás Adószakmai Innovációs Főosztályának vezetője ismerteti a változások szakmai hátterét és a felkészüléshez szükséges technikai elvárásokat, valamint elmondja, hogy a NAV kiemelten vizsgálja majd, hogy igazolható-e a számlák eredete, és hogy bizonyítható-e a technikai sértetlenség (pl. hash kód, digitális aláírás, rendszerbiztonság).
Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás és munkáltatói kötelezettségek
A családi kedvezmény 2026-tól jelentősen átalakul, többek között a kétgyermekes és háromgyermekes anyák kedvezményeinek bővítésével, valamint a kedvezmények érvényesítési sorrendjének módosításával. A gyakorlati összefüggéseket Széles Imre, tb szakértő, a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztályának osztályvezetője mutatja be, valamint kitér arra is, hogyan hatnak a változások a munkáltatói teendőkre és a járulékok elszámolására. Az átalányadózás feltételei és szabályai módosulnak (pl. értékhatárok emelkedése) – a részletek még formálódnak, így ezt célszerű folyamatosan követni.
A társadalombiztosítási járulékfizetés és adatszolgáltatás szabályaiban is lesz változás, bevezetésre kerül a „tartós megbízási jogviszony”, megváltozik a biztosítotti jogviszonyok szabályozása, előtérbe kerülnek az elektronikus nyilvántartások, például az e-TB kiskönyv rendszere. Továbbá a végrehajtási eljárások, gépjárműadó és cégautóadó-módosítások kerülnek előtérbe: az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések mellett a visszaélések elleni szabályozás is erősödik.
Átalányadózás új szabályai
A várható módosítások az átalányadózás rendszerét is érintik. A költséghányadok emelése és a bevételi korlátokhoz kapcsolódó feltételek változása új választási szempontokat teremt az egyéni vállalkozók számára. A témát Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor ismerteti, és rámutat arra is, hogy a magasabb költséghányad csökkentheti ugyan az átalányadó alapját, ugyanakkor a bevételi határ átlépése továbbra is automatikusan eredményezi az adózási mód váltását. Az egyéni vállalkozóknak ezért célszerű megvizsgálni, hogy tevékenységükhöz és költségszerkezetükhöz az átalányadózás, a tételes költségelszámolás vagy az alanyi mentesség biztosítja-e a legkedvezőbb adózási eredményt.
Ezt a cikkünket frissítettük a 2026-ra vonatkozó legújabb számviteli, adózási, tb- és adatszolgáltatási tudnivalókkal. Az aktualizálást szakértő előadóink összefoglalói segítik, amelyek a szakmai nap tematikáját és fókuszpontjait foglalják össze.
Botka Erika – könyvvizsgáló, MSZSZE:
Előadásomban összefoglalom a 2026-os számviteli módosítások gyakorlati hatásait, bemutatom a beszámolási és értékelési szabályok változásait, valamint a mikrogazdálkodói könnyítések alkalmazását.
dr. Gróf Gabriella – jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő:
A szakmai napon áttekintem az áfa-, tao-, helyi adó- és illetékszabályok legfontosabb 2026-os változásait, köztük az alanyi mentesség új értékhatárát és a TAO-előleg módosításának következményeit. Bemutatom, mire kell készülniük a könyvelőknek és vállalkozásoknak, és végigvezetem a résztvevőket azokon a gyakorlati lépéseken, amelyekkel zökkenőmentesen alkalmazhatók az új előírások.
Czöndör Szabolcs – főosztályvezető, NAV Központi Irányítás Adószakmai Innovációs Főosztály:
Részletesen bemutatom a 2026-ra vonatkozó elektronikus számlázási és adatszolgáltatási előírások változásait, különösen az új adattartalmakat, határidőket és technikai követelményeket. Gyakorlati példákon keresztül megmutatom, hogyan szükséges felkészíteni a számlázóprogramokat és vállalati rendszereket, és arra is rávilágítok, hogy az új rendszerben milyen hibákra figyel kiemelten a NAV.
Széles Imre – tb szakértő, Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztályának osztályvezetője:
Előadásomban részletesen ismertetem a 2026-os járulék- és tb-szabályok módosulásait, valamint a főállású egyéni vállalkozók szochó-alapjának csökkentését és ennek gyakorlati hatásait.
Sándorné Új Éva – okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor:
Áttekintem az átalányadózás új szabályait és a költséghányad emelésének hatását, valamint bemutatom az egyéni vállalkozók számára elérhető adózási lehetőségeket.