Számlakorrekciók, ellenérték nélküli ügyletek, flottaüzemeltetés és a nyugta-adatszolgáltatás

Sándorné Új Éva

A számlakorrekciók és az önellenőrzés

A SZÁMVITELI BIZONYLAT

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 166. §. (1) bekezdése értelmében számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Az Szt. a számlával direkt módon nem foglalkozik, ennek ellenére a gazdasági események számviteli elszámolásának alapbizonylataként elsősorban a számlát kell tekinteni. A számla központi szerepét erősíti az a tény, hogy a számla az adó- és számvitel fogalmi rendszerén belül más bizonylattal csak és kizárólag törvény által meghatározott esetben pótolható. A számviteli bizonylatok javítása miatt akkor fordulhat elő áfaönellenőrzés, ha a bizonylat megfelel az Áfa tv. számla fogalmának.

A SZÁMLA

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti számlának csak az a bizonylat számít, amely megfelel az Áfa tv. szerinti követelményeknek, előírásoknak. Ezek a követelmények nem a számla alakiságára, hanem annak tartalmára vonatkoznak. A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a szabályozza.

A számlán feltüntetendő/feltüntethető adatok két részre oszthatók:

• az Áfa tv. 169. §-a szabályozza, hogy melyek azok az információk, amelyeknek a számlán mindenképpen szerepelniük kell, illetve melyek az Áfa tv. egyes speciális előírásaihoz kapcsolódóan feltüntetendő információk. Ezen túlmenően további előírás az Áfa tv.-ben a számla alaki követelményeire vonatkozóan nincs.
• a kötelező tartalmi kellékeken túl a számlán bármely más adat is szerepelhet, amelyet más jogszabály ír elő, a számla kibocsátója fontosnak tart, vagy a felek az információ feltüntetésében állapodtak meg.

Mindemellett a számlán feltüntetendő adatok olyan szempontból is csoportosíthatók, hogy:

• némely adat elírása, fel nem tüntetése nem érinti a számlakibocsátónál fizetendő, a számla befogadójánál pedig a levonásba helyezhető adót. 
• más adatok, információk eltévesztése pedig hatást gyakorol számlakibocsátónál fizetendő adóra, a számla befogadójánál pedig a levonásba helyezhető áfa összegére.

A SZÁMLA MÓDOSÍTÁSA

A bármely okból hibásan kiállított számlákat korrigálni szükséges. Természetesen a számla korrekciójára akkor is szükség van, ha a kibocsátott számla ugyan hibátlan, de egy utólagos esemény (pl. utólagos árengedmény, rakomány visszaküldése helyett minőségi engedmény stb.) okán a fizetendő áfa összege módosul. Ilyen esetekben számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. A korrekció történhet: érvénytelenítő (storno) számlával vagy módosító (helyesbítő) számlával.

Érvényteleníteni (stornózni) akkor kell egy korábban kiállított számlát, amennyiben a számlakibocsátó – számviteli értelemben – teljes mértékben semmisé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. Ennek oka lehet, hogy a gazdasági esemény nem történt meg, vagy előre számlázás esetén nem fog megtörténni.

Tételezzük fel, hogy egy gazdasági társaság ingatlant ad bérbe. A bérleti díjról az aktuális számlát kiállították, a bérlő részére elküldték, de a bérlő felmondta a bérleti szerződést. Ebben az esetben az ügylet meghiúsult, tehát érvénytelenítő számlát kell kibocsátani, amelyen fel kell tüntetni az érvénytelenítés okát. 

Ugyancsak érvényteleníteni kell a számlát, ha a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között történt, vagy a számla kibocsátója, vagy a vevő került elírásra.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély egyéni vállalkozóként is regisztrált, mindemellett egyszemélyes kft.-je is van. A magánszemély egyéni vállalkozóként szerződést kötött egy gazdasági társasággal és tévedésből a kft.-ből bocsátotta ki a számlát. Ebben az eseten a számlát stornózni kell. Az új számlát egyéni vállalkozóként kell majd kibocsátani.

A téves címzettnek kiállított hibás számlát a számlaadásra kötelezettnek elégséges érvénytelenítenie.

A számla stornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a stornó számla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a stornózni kívánt számla teljesítési dátumával! 

Módosító számla kiállítására akkor kerül sor, ha az ügylet a felek között megtörtént és adóalapot, adót, adókulcsot, adótartalmat érintő hiba kerül javításra. A számla módosítása lehetséges:

• egy módosító számlával (számlával egy tekintet alá eső okirattal) vagy 
• két lépésben (az eredeti számla minden tételének ellenkező előjellel történő feltüntetése egy módosító számlán, majd újabb módosító számla kiállítása a helyes adattartalommal).

Jogszabály alapján a módosító vagy érvénytelenítő számlán minden esetben az eredeti számlára kell hivatkozni. Módosító vagy érvénytelenítő számlát nem lehet helyesbíteni, vagy érvényteleníteni. Ilyen esetben az eredeti számlára vonatkozó újabb módosító okiratot kell kiállítani.  

Előfordulhat, hogy egy számla tévedésből kerül érvénytelenítésre. A helyreállításhoz egy új, különálló számla kiállítására lesz szükség, amely adatainak teljesen meg kell egyeznie a storno számla adataival. Az új számlán fontos az eredeti és a téves stornózó számla adatait feltüntetni, illetve indoklással ellátni.

A SZÁMLAJAVÍTÁS ÉS AZ ÖNELLENŐRZÉS

A számla javítására több ok miatt is sor kerülhet. Kérdésként merül fel azonban, hogy a számla korrigálása következtében szükséges-e önellenőrzést benyújtani. A fő szabály az, hogy amennyiben a számlakorrekció következtében a fizetendő áfa összege növekszik, vagy a levonható áfa utólag csökken, akkor a különbözetet abban az időszakban kell bevallani, amikor az ügylet után az adókötelezettség keletkezett. Az önellenőrzést tehát muszáj végrehajtani.

Az is előfordulhat, hogy a számlakorrekció következtében a fizetendő áfa összege csökken, vagy a levonható áfa összege nő, akkor ezt legkorábban akkor lehet elszámolni, amikor:

• a módosító számla a jogosult rendelkezésére áll (önellenőrzés nem szükséges),
• a jogosultnak az ellenértéket, az előleget, betétdíjat visszatérítik (akkor kell elszámolni, amikor az ügylet utáni adókötelezettség keletkezett), 
• a jogosultnak a pénzvisszatérítést teljesítik (önellenőrzés nem szükséges).

A SZÁMLA KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEINEK TÉVESZTÉSE

A számla sorszáma

A számla egyik kötelező tartalmi kelléke a számla sorszáma A számla sorszáma az az információ, amely a számlát egyértelműen azonosítja. Adóigazgatási azonosításra csak a folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak. Ugyanazon név alatt tilos kiállítani azonos sorszámú számlákat. Hibás számlázóprogram vagy kéziszámla esetén mégis előfordulhat. Bár a hiba adóalapot és áfaösszeget nem érint, a számlát mégis ki kell javítani. a számlát érvényteleníteni szükséges. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú tévesztés sem az áfa alapját, sem annak összegét nem érinti, ezért a már benyújtott áfabevallást sem kell önellenőrizni.

Tévedésből duplikált számla

Előfordulhat, hogy az adóalany tévedésből duplán számláz egy ügyletet. Ebben az esetben is meg kell fizetni az áfát. Amennyiben a tévesztést az áfabevallás után veszi észre, akkor az érvénytelenítő számla rendelkezésére állásának időszakában fogja fizetendő adót csökkentő tételként elszámolni a túlfizetést. A számla befogadójának a tévedés észlelése után érvénytelenített számlát abban az időszakban lehet elszámolni, amikorra az adókötelezettséget bevallotta, vagyis önellenőrzés szükségeltetik.

A számlakibocsátó és a számla befogadó azonosító adatai

A számlakibocsátó és a számla befogadó azonosító adatai közé tartozik a gazdálkodók vagy a természetes személyek neve, címe és adószáma is. Egyéni vállalkozó számlakibocsátó esetében a vállalkozás nyilvántartási száma is (bár ezt az Áfa tv. nem írja elő, de az Szja szabályok miatt fontos) elengedhetetlen, mert a számla befogadójának tudni kell, hogy a számla teljes bruttó ellenértékét kifizetheti vagy szocho fizetési, szja és tb járulék levonási kötelezettsége keletkezik a számla nettó (áfanélküli) ellenértéke után. Tévesztés esetén – fő szabály szerint – a számla érvénytelenítése szükséges. A fő szabály alól is van kivétel.

Tételezzük fel, hogy a számla kiállítása lezárása után, de a számla kibocsátása előtt az adóalanyhoz értesítés érkezik a vevő címének változásáról. Ezt figyelembe véve az adóalany már nem bocsátja ki a kiállított számlát, csak a számlázó programban érvényteleníti azt, és új számlát állít ki, amelyen már a vevő új címe szerepel. Mivel ebben az esetben a hibás számla kibocsátására nem került sor, az új számla az eredeti számla szerepét tölti be, annak nem kell a sztornírozott számla sorszámára hivatkoznia.

Amennyiben a vevő címének változásáról a számlakibocsátás (vevő részére történő eljuttatás, átadás) után érkezik meg a tájékoztatás, akkor nulla végösszegű tétel nélküli számla elegendő, mivel csak adatot módosítottunk. A tartalmi követelményeknek eleget kell tenni, tehát a számlán fel kell tüntetni, hogy „ez egy módosító számla” és azt is fel kell tüntetni, hogy milyen adat került módosításra. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú tévesztés sem az áfa alapját, sem annak összegét nem érinti, ezért a már benyújtott áfabevallást sem kell önellenőrizni.

A számla kelte

A számla kelte – legyen az papír alapú vagy elektronikus – azt a napot jelöli, amikor a számla kiállításra kerül. A számla kelte nem lehet a számlatömb (számlázó program) vásárlását megelőző dátum. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a dátumnak az áfa fizetési kötelezettség (levonási jog) tekintetében van-e jelentősége. A számla kelte csak abban az esetben mérvadó, ha ez a dátum befolyásolja a teljesítés napjaként feltüntetendő időpontot. Ilyen esetként említhető a folyamatos teljesítésű, időszakos elszámolásúnak minősülő ügylet számlázása abban az esetben, ha az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontjának szabályait kell alkalmazni, hiszen ebben az esetben az elszámolási időszakot megelőzően történő számlázás esetén a számlakiállítás napján is keletkezhet áfa fizetési kötelezettség. A számlát akkor kell érvényteleníteni, ha a számla kibocsátásra a szerződéstől eltérő, korábbi időpontban került sor (pl. teljesítésigazolás előtt állították ki a számlát és a vevő/megrendelő a számlát nem hajlandó befogadni). Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú tévesztés sem az áfa alapját, sem annak összegét nem érinti, ezért a már benyújtott áfabevallást sem kell önellenőrizni.

Az Áfa tv. szerinti teljesítés napja

A számla egyik legfontosabb tartalmi eleme (ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani) a teljesítési időpont. A teljesítési időpontnak azért van jelentősége, mert többnyire az dönti el, hogy az adott számla adótartalmát melyik adó-elszámolási időszakban kell figyelembe venni. A teljesítés napját kötelező jelleggel akkor kell feltüntetni, ha az eltér a számlakibocsátás időpontjától. A számla befogadásakor figyelni kell arra, hogy a számlán a kibocsátó a teljesítés napjaként csak egy adott napot jelöljön meg és ne időszakot, mert ezt az Áfa tv. által támasztott feltételek megkövetelik. A teljesítés napjának eltévesztése esetén a számlát érvényteleníteni kell, különösen akkor, ha a számla emiatt másik időszaki bevallásba kerül. Amennyiben a teljesítés napja korábbi bevallási időszakra fog esni, akkor a számla kibocsátójának az érintett bevallást önellenőriznie kell. 

A fizetési határidő

A fizetési határidő a felek közötti szerződéshez igazodik, és számla keltét követő dátumról van szó. A fizetési határidő feltüntetése nem kötelező tartalmi elem. A fizetési határidőt a felek a szerződésben határozzák meg, azonban a fizetési határidő egyértelmű meghatározása a későbbi nézeteltérések kiküszöbölése miatt, továbbá az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó ügyletek miatt célszerű lehet. A fizetési határidő előírása a szerződésekben nem mindig egyértelműen kerül meghatározásra.

Egyértelmű pl., hogy a számla kiállításának keltét követő 30. nap. Nem annyira egyértelmű viszont, hogy a számla beérkezését (kézhezvételét) követő 30. nap. A fizetési határidő eltévesztése okán a számlát – fő szabály szerint – nem kell korrigálni. Kivételt képez, ha a számla kibocsátója élni kíván a halasztott áfa fizetésének lehetőségével és a fizetési határidő eltévesztése az áfafizetési kötelezettség napját (46. nap) befolyásolja. Ugyanez a helyzet a pénzforgalmi áfa esetén is.

A számla nettó ellenértéke, azaz az adó alapja

Az Áfa tv. 65. §-a alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. A nettó ellenérték eltévesztésének több oka lehet. Nézzünk néhányat:

• egyszerű elírás a számla kiállításakor (gépelési, kitöltési hiba),
• a mennyiségi egység nem megfelelő,
• az egységár eltévesztésre került,
• utólagos engedmény jelenik meg (mennyiségi, minőségi stb.),
• hibás devizaárfolyam használata az adóalap és az áfa megállapításánál.

Az áfa alapjának eltévesztése esetén módosító (helyesbítő) számla kibocsátása szükséges, amelynek hivatkoznia kell az eredeti számla sorszámára. A kettő együtt lesz révényes. Amennyiben az előző időszakra bevallott fizetendő áfa összege nő, akkor az önellenőrzés végrehajtása szükségszerű.

Tételezzük fel, hogy egy havi áfabevalló budapesti kft. 2026. június 5-én termékeket értékesített egy szintén havi áfabevalló soproni zrt-nek 2 000 000 + 27 százalék áfa összegben. A termékek június 17-én átvételre kerültek a vevő telephelyén. Az eladó 2026. július 22-én észrevette, hogy rossz egységárat alkalmazott. Ennek következtében kibocsátott egy helyesbítő számlát. Az eredetileg fizetendő összeg értéke 1 6000 000 + 27 százalék áfa összegre csökkent. A helyesbítő számlát e-mailban elküldte a vevő részére. A számla kibocsátója a fizetendő áfáját a július havi bevallásban számolhatja el. A soproni számlabefogadónak – amennyiben az áfát már levonásba helyezte – önellenőrzést kell végrehajtani. 

Másik példánkban feltételezzük, hogy alacsonyabb egységár került kiszámlázásra. A helyes számlaérték 2 456 000 + 27 százalék áfa. Ebben az esetben a számlakibocsátó kft.-nek a júniusi bevallását önellenőriznie kell. A számla befogadója a levonható áfát később is elszámolhatja.

A devizaárfolyam

A magyar forint árfolyama folyamatosan változik, tekintettel arra, hogy árfolyamlebegtetés van érvényben. A devizában kifejezett adóalapok esetében az árfolyamot is fel kell tüntetni a számlán. Ez az árfolyam fő szabály szerint a teljesítéskori árfolyam.

Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás kiállított egy számlát 10 000 EUR + 27 százalék áfa összegről. A teljesítés napja 2026. június 2. A számlán feltüntetett devizaárfolyam 356,00 HUF/EUR. A teljesítés napjának elírása okán a számla módosításra került. A helyes teljesítési nap 2026. május 29. Ezen a napon érvényes árfolyam 359,00. Az árfolyam módosítása okán az áfa alapja is nő. A helyesbítő számla kibocsátásának napja 2026. június 10. A májusi áfabevallás még egyik félnél sem került benyújtásra. Ennek okán a helyesbítő számlán feltüntetett adatokat kell figyelembe venni az áfabevallás elkészítésekor.

Az áfa mértéke

Az általános forgalmi adó mértéke (kulcsa) többféle is lehet:

• Áfa tv. 82. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka. 
• Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése alapján az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. 
• Az Áfa tv. 82. § (3) bekezdés a 18 százalékos adómértékről rendelkezik. 
• Az Áfa tv. 82. § (4) bekezdése és a 269. § (39 bekezdése pedig 0 százalékos adómértékről rendelkezik. Megjegyzendő, hogy a nulla százalékos adómérték nem azonos az adómentességgel.

A számlán ezeket az adókulcsokat kell feltüntetni. Abban az esetben, ha nem számla, hanem egyszerűsített adattartalmú számla kerül kibocsátásra, akkor a számlán nem a fenti mértékeket, hanem az Áfa tv. 83. §-ában található adótartalmat kell feltüntetni. 

adatok százalékban
Adómérték	0	5	18	27
Adótartalom	0	4,76	15,25	21,26

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része tartalmazza azokat a termékeket, amelyek esetén 5 százalékos áfakulcs alkalmazandó (pl.: könyv, folyóirat, kotta, madártojás héjában, frissen stb.).

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének II. része tartalmazza azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetén 5 százalékos áfa számlázandó (pl.: étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom, élőzenei szolgáltatás vendéglátás keretében, távhőszolgáltatás, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás stb.).

Az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének I. és II. része tartalmazza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek esetén 18 százalékos áfakulcs alkalmazandó (pl.: tej és tejtermékek, ízesített tej, gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék stb.).

Az Áfa tv. 3/B. számú melléklete a 0 százalék áfakulccsal rendelkező termékekről szól. Jelenleg itt egyetlen termék található: a napilap. A napilap olyan kiadvány, amely hetente legalább négyszer jelenik meg.

Az áfa mértékének eltévesztése esetén módosító (helyesbítő) számla kibocsátása szükséges, mert a fizetendő/levonható áfa összege is változni fog (túlszámlázás, alul számlázás). Amennyiben az előző időszakra bevallott fizetendő áfa összege nő (pl. 18 százalék helyett 27 százalék alkalmazandó), akkor az önellenőrzés végrehajtása szükségszerű. Amennyiben az előző időszakra bevallott fizetendő áfa összege csökken, akkor az önellenőrzés végrehajtása nem szükséges, a fizetendő áfát akkor lehet csökkenteni, amikor a helyesbítő számla rendelkezésre áll. A számla befogadója esetén, ha több áfát helyezett levonásba, mint lehetséges (pl. 5 százalék helyett 27 százalékot), akkor önellenőrzést kell végrehajtania. 

Az alanyi adómentes adóalany számlája

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése értelmében az alanyi mentességet választó adóalany nem járhat el minden esetben alanyi mentesként. Ez alatt az értendő, hogy bizonyos értékesítések, beszerzések és szolgáltatások esetén áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Az áfa miatt havi szintű bevallást kell benyújtania. Emiatt az alanyi adómentesség nem szűnik meg. 

Tételezzük fel, hogy egy alanyi mentes vállalkozás áfás korszakában egy tárgyi eszközt vásárolt, amelyet vállalkozásában használt. A beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Alanyi mentes korszakában a tárgyi eszközt értékesítette és erről alanyi mentes számlát állított ki. Ez helytelen, mert 27 százalék áfát ki kellett volna számlázni. A számlát módosítani szükséges és a bevallást pótolni kell.

Az alanyi mentes vállalkozók igen gyakran tévesztik az alanyi mentes és a „tárgyi mentes” számlákat. A hibásan kiállított számlát helyesbíteni szükséges, bár áfát nem érint a tévesztés.

Tételezzük fel, hogy egy alanyi áfamentes gazdasági társaság ingatlant ad bérbe. az ingatlan bérbeadásra nem választottak áfát. A számlát alanyi mentesen állították ki. A számla nem jó, mert „tárgyi mentes” (TAM) számlát kellett volna kiállítani. A számlát javítani kell akkor is, ha az áfa összegét nem érinti és a bérbeadás bevétele így is beleszámít az alanyi mentesség értékhatárába.

A termék szolgáltatás megnevezése 

Az Áfa tv. 169. § f) pontja az adóalany választására bízza azt, hogy a számlájában a termék vámtarifaszámát, illetve a szolgáltatás Áfa tv. szerinti SZJ számát szerepelteti-e, a kibocsátott számlán. Annak ellenére, hogy Áfa tv. alkalmazásában nem tekinthető hibásnak, hiányosnak akkor, ha azon vámtarifaszám, SZJ szám nem szerepel., ezen információk ismerete hasznos lehet (pl. a számlát befogadó belföldi fordított adózás miatti adatszolgáltatása esetén). Tévesztés esetén a számlát módosítani szükséges. 

Egyenes áfa – fordított áfa

A fordított adózás két esetben jelenhet meg. Amikor a számla kibocsátója közösségi értékesítést hajt végre vagy terméket exportál, akkor az áfát a vevő/megrendelő viseli. Komplikáltabb eset, amikor valamely belföldi teljesítésű ügylet az Áfa tv. 142. §-a alá esik és emiatt fordított adózású számlát kel kibocsátani. Az ügyletek beazonosítása nem egyszerű (pl. engedélyköteles építkezés, pénzügyi kölcsön dologi biztosítékának értékesítése stb.). Tévesztés esetén a módosító számlát ki kell állítani és pénzügyileg is le kell rendezniük az áfát az érintetteknek.

Amennyiben fordított áfa helyett egyenes áfa (nettó + áfa) került kiszámlázása, akkor a helyes számla kibocsátása után a már bevallott adó alapja és a fizetendő áfa összege csökken. A különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban tudja figyelembe venni, amikor az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult rendelkezésére áll. A számla befogadójának önellenőrzést kel végrehajtani, hiszen kevesebb áfát vallott be, mint amennyi szükséges.

Tételezzük fel, hogy egy felszámolás alatt lévő vállalkozás 1 000 000 forint + 27 százalék áfa értékben értékesítette egy tárgyieszközét. A számlakiállítás és egyben a teljesítés napja 2026. június 29. A vevő jelezte, hogy fordított áfás számlát kellett volna kibocsátani, ezért az eladó 2026. július 23-án kibocsátotta a helyesbítő számlát. A vevő havi áfabevalló, az eladó pedig negyedéves áfabevalló. A vevőnek önellenőriznie kell a júniusi áfabevallását. az eladónak a 3. negyedéves bevallását pedig helyesen kell elkészítenie.

Amennyiben egyenes áfa helyett fordított áfa került kiszámlázása, akkor a helyes számla kibocsátása után a már bevallott adó alapja és a fizetendő áfa összege növekedni fog. A számla kibocsátójának mindenképpen önellenőrzést kell végrehajtani. A számla befogadójának a fizetendő áfa csökkenését akkor lehet elszámolnia, amikor a helyesbítő számla rendelkezésére áll. 

A szerző okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor.