2026. szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is kötelező adatot szolgáltatni a NAV részére. Az új szabály sok olyan vállalkozást érint, amely eddig kézi nyugtatömböt használt, ezért rendszeres elektronikus nyugtaadat-szolgáltatással nem kellett foglalkoznia. A változás a könyvelők számára is új feladatokat jelent: tisztázni kell, mely ügyfeleket érinti a kötelezettség, hogyan történik az adatok összesítése és beküldése, illetve melyik adatszolgáltatási mód illeszthető az adott vállalkozás működéséhez.
Kiket érint a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás?
Az online pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugták adatai automatikusan beérkeznek a NAV-hoz. A változás így elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek továbbra is hagyományos kézi nyugtatömböt használnak. Számukra a nyugta kiállítása mellett annak adatait is továbbítani kell a NAV részére.
Az adatszolgáltatás a módosító és érvénytelenítő bizonylatokra is vonatkozik. Van azonban kivétel:
Ha az online pénztárgépet üzemeltető adóalany jogszabályban meghatározott rendkívüli körülmény – például a pénztárgép meghibásodása – miatt átmenetileg kézi nyugtát állít ki, az így kibocsátott nyugtáról nem kell az új szabályok szerint adatot szolgáltatnia. Amikor a pénztárgépes nyugtaadás feltételei helyreállnak, az érintett időszakban bizonylatolt bevételt a pénztárgépben első tételként utólag rögzíteni kell.
Milyen adatokat, milyen határidővel és milyen bontásban kell beküldeni?
A nyugta adatait a kibocsátást követő három naptári napon belül kell továbbítani a NAV-hoz. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, az alkalmazott adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Az adatszolgáltatásban szerepelnie kell a nyugta kibocsátójára, a kibocsátás napjára, a nyugták darabszámára és az adót is tartalmazó ellenértékre vonatkozó adatoknak. Ha a vállalkozás ugyanazon a napon több nyugtatömbből, vagyis több sorszámtartományból állít ki nyugtát, az egyes sorszámtartományokra külön adatszolgáltatást kell teljesítenie. Az eltérő pénznemben kiállított nyugtákat ugyancsak külön kell összesíteni.
Megmaradhat a kézi nyugtatömb?
A kézi nyugtatömb 2026. szeptember 1. után is használható. A változás tehát önmagában nem kötelezi a vállalkozásokat arra, hogy más nyugtaadási megoldásra térjenek át. A kézi nyugta használatához azonban már hozzákapcsolódik a NAV felé teljesítendő adatszolgáltatás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozás továbbra is kiállíthatja a megszokott papíralapú nyugtát, majd az előírt határidőn belül gondoskodnia kell az adatok továbbításáról. Emiatt a kézi nyugta használatának adminisztrációja megnő, ami nagyobb nyugtaszám esetén az alkalmazott bizonylatolási mód felülvizsgálatát is indokolhatja.
Nyugtaadat-szolgáltatás 2026 szeptemberétől
2026. október 14-i szakmai napunkon Fülöp Olga adótanácsadó, az online bizniszek adózási szakértője a szeptember 1-jétől kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első gyakorlati tapasztalatait mutatja be.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:
- Pontosan kiket érint a 2026. szeptember 1-jétől kötelező nyugtaadat-szolgáltatás?
- Milyen adatokat, milyen határidővel és milyen bontásban kell beküldeni?
- Megmaradhat-e a kézi nyugtatömb?
- Hogyan történik a kézi nyugták adatainak rögzítése a Pénztárgép Portálon?
- Mi a különbség a kézi rögzítés és a gépi, M2M-adatszolgáltatás között?
- Mikor érdemes e-pénztárgépre áttérni?
- Mi a különbség az online pénztárgép és az e-pénztárgép között?
- Ki használhatja a felhőalapú e-pénztárgépet?
- Hogyan működik a NAV ePénztárgép alkalmazása?
- Mi történik a módosított vagy érvénytelenített nyugták adataival?
- Mit jelent a 2026 végéig tartó türelmi időszak a gyakorlatban?
- Milyen mulasztások miatt merülhet fel szankció 2027-től?
Hogyan kell rögzíteni a kézi nyugták adatait a Pénztárgép Portálon?
Az adatszolgáltatás egyik módja a kézi rögzítés a NAV erre szolgáló webes felületén. A korábban KOBAK-portálként ismert felület 2026. szeptember 10-től Pénztárgép Portál néven működik. Funkciói között szerepel a szeptember 1-jétől kötelező nyugtaadat-szolgáltatás kézi teljesítése is.
A nyugtaadat-rögzítő felületen meg kell adni az adatszolgáltatási időszakot és a szükséges összesített adatokat. A rendszer lehetőséget biztosít az adatok ellenőrzésére, mentésére, majd az adatszolgáltatás beküldésére. A NAV külön, képernyőképekkel kiegészített segédletet is készített a rögzítőfelület használatához.
Mi a különbség a kézi rögzítés és a gépi, M2M-adatszolgáltatás között?
A NAV a Pénztárgép Portálon történő kézi rögzítés mellett gépi adatszolgáltatási lehetőséget is biztosít. Az M2M-adatszolgáltatásnál az adatok a vállalkozás informatikai rendszeréből, a NAV által kialakított interfészen keresztül továbbíthatók. A két megoldás közötti alapvető különbséget az adatbevitel módja jelenti. A webes megoldásnál az adatokat a felhasználó rögzíti a Pénztárgép Portálon, míg az M2M-kapcsolatnál az adatok továbbítását informatikai rendszer végzi. Utóbbi ezért elsősorban nagyobb adatmennyiségnél csökkentheti a manuális rögzítéssel járó adminisztrációt.
A NAV a gépi nyugtaadat-szolgáltatáshoz külön technikai dokumentációt és XSD-sémát tett közzé. A megfelelő megoldás kiválasztásánál így azt is célszerű figyelembe venni, hogy a vállalkozás által használt rendszer alkalmas-e az M2M-kapcsolatra.
Mikor lehet célszerű e-pénztárgépre áttérni?
A kézi nyugtatömb használata helyett a vállalkozások e-pénztárgépre is áttérhetnek. Ebben az esetben a nyugta kiállítása és az adatok NAV-hoz történő továbbítása egy digitális rendszerben történik.
Az áttérés lehetősége elsősorban azoknál a vállalkozásoknál merülhet fel, amelyek rendszeresen nagyobb számú kézi nyugtát bocsátanak ki. Ilyenkor a nyugtaadatok összesítése és határidőn belüli kézi rögzítése jelentős adminisztratív feladatot jelenthet.
Mi a különbség az online pénztárgép és az e-pénztárgép között?
Az online pénztárgépek és az új e-pénztárgépek egyaránt alkalmasak arra, hogy a kibocsátott bizonylatok adatai eljussanak a NAV-hoz, technikai működésük azonban eltér. Az e-pénztárgépek az eNyugta-rendszer részeként működnek, és elektronikus nyugta, vagyis e-nyugta kibocsátására is alkalmasak.
Az e-pénztárgépek két alapvető típusa a felhőalapú és a hardveralapú e-pénztárgép. A felhőalapú megoldásnál az e-pénztárgép egy mobileszközön futó alkalmazásként is működhet, így használatához nincs feltétlenül szükség a hagyományos pénztárgépekhez hasonló külön pénztárgépberendezésre.
Az online pénztárgépek használata ugyanakkor nem szűnt meg 2026. szeptember 1-jével. A két rendszer egy átmeneti időszakban egymás mellett működik.
Hogyan működik a NAV ePénztárgép alkalmazása?
A NAV ePénztárgép egy ingyenesen használható alkalmazás, amely Android- és iOS-eszközökre is elérhető. A használat megkezdéséhez az alkalmazás letöltése mellett az e-pénztárgépet üzembe is kell helyezni. Ehhez először üzembehelyezési kódot kell igényelni a Pénztárgép Portálon. Az üzembehelyezés során az alkalmazást és az azt futtató mobileszközt össze kell kapcsolni a regisztrált e-pénztárgéppel. A NAV által ismertetett folyamat része egy QR-kód beolvasása is, amely az eszköz regisztrációjához szükséges. Az alkalmazás használatával kiállított bizonylatok adatai automatikusan eljutnak a NAV-hoz.
Mi történik a módosított vagy érvénytelenített nyugták adataival?
Az adatszolgáltatási kötelezettség a kézi és számítógéppel előállított nyugták módosítására és érvénytelenítésére is kiterjed. Ha tehát a korábban kibocsátott nyugtát módosítani vagy érvényteleníteni kell, az erről kiállított bizonylat adatait is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. A módosító és érvénytelenítő bizonylatokat a napi összesítés során elkülönítve kell kezelni. Ha például egy nyugtát a kibocsátás napján érvénytelenítenek, az eredeti nyugta és az érvénytelenítő bizonylat adatai egyaránt bekerülnek az adatszolgáltatásba.
Mit jelent a 2026 végéig tartó türelmi időszak?
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-jétől kötelező, a NAV azonban az év végéig négy hónapos átállási időszakot biztosít. A szeptember 1. és december 31. közötti időszakban a NAV tájékoztatása szerint a hivatal a vállalkozások felkészülését és a megfelelő megoldás kiválasztását segíti, és a nyugtaadat-szolgáltatással kapcsolatos hibák, mulasztások miatt nem bírságol. A türelmi időszak tehát nem tolja el az adatszolgáltatási kötelezettség kezdetét. A négy hónapos időszak egyben lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások a gyakorlatban is kialakítsák az adatok összegyűjtésének és továbbításának folyamatát, illetve szükség esetén más megoldásra, például M2M-adatszolgáltatásra vagy e-pénztárgépre térjenek át.