Őstermelőkre vonatkozó kompenzációs felár és az alanyi adómentesség

Az általános forgalmi adó rendszerében van két különböző adózási jogállás, mint az alanyi adómentesség, és a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok (közismert nevén: mezőgazdasági kompenzációs felár). Sok esetben ez a két jogállás egymással párhuzamosan is fennállhat, ami kérdéseket vethet fel.

Szerző: Vereskuti Botond

Egy mezőgazdasági őstermelő, aki kompenzációs felár megtérítésére jelentkezett be, és a kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választott az alábbi tevékenységeket végzi:

  • piaci értékesítés nyugta kiállításával,
  • felvásárlási jegyes értékesítés,
  • magánszemélyként lakóingatlan bérbeadás,
  • magánszemélyként garázs bérbeadás,
  • bérbeadással kapcsolatos közös költség bevétel.

A felsorolt tevékenységek közül melyik árbevételt kell beleszámolni az alanyi mentes bevételei közé?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) speciális szabályokat ír elő a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalanyokra.

A mezőgazdasági tevékenységet az Áfa tv. az alábbi szempontok szerint határozza meg:

Az Áfa tv. 198. § (1) bekezdése alapján e fejezet alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység
a) a 7. számú melléklet I. részében felsorolt termékek termelése és feldolgozása, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi;
b) a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényezőit használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan az a) pontban említettek megvalósítását szolgálják; valamint
c) az a) és b) pont alá tartozó termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása után kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igényét belföldi ügylet esetén akkor érvényesítheti, ha a mezőgazdasági termék beszerzője, illetve a mezőgazdasági szolgáltatás igénybevevője olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, továbbá az ügyletet az adóalany ilyen minőségében, belföldön és ellenérték fejében teljesíti.

Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.

Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 20 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek
ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy
cc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

A piaci, magánszemélyek részére történő értékesítésnél a vevő nem az Áfa tv. 200. §-ában meghatározott személy, ezért az őstermelő kompenzációs felár megtéríttetésére nem tarthat igényt. Erre az értékesítésre az alanyi adómentesség szabályai alkalmazandók, és az ellenértéket az értékhatárba be kell számítani. Megjegyzendő, hogy az értékhatár számításánál nem önmagában a nyugta kibocsátása a meghatározó, hanem az, hogy az adott értékesítés után fennáll-e a kompenzációs felár megtéríttetésének joga. Ha az értékesítés nem kompenzációs felárral történik, úgy annak ellenértéke az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó.

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó, kompenzációs felárra jogosító ügylet ellenértéke nem növeli az alanyi adómentesség értékhatárát. Ennek megfelelően a felvásárlási okiraton szereplő, kompenzációs felárral történő értékesítés összege nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába.

Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerint az ingatlan bérbeadása főszabály szerint adómentes. Az alanyi adómentesség értékhatárából azonban a törvény csak a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes ügyleteket zárja ki. Az ingatlan-bérbeadás ellenértéke tehát beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába.

A garázs bérbeadására nem terjed ki az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti tárgyi adómentesség, vagyis az általános szabályok szerint adózik. Mivel az adóalany alanyi adómentességet választott, e szolgáltatás tekintetében alanyi adómentes minőségben jár el. A garázs bérbeadásából származó bevétel az értékhatár számításakor figyelembe veendő.

Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére.

A bérbeadó által a bérleti díjon felül a bérlőre áthárított közös költség főszabály szerint a bérbeadási szolgáltatás járulékos költségének minősül, ezért osztja a bérbeadás áfajogi megítélését. Ennek megfelelően a kérdéses esetben az alanyi adómentesség szabálya vonatkozik a bérlőre átterhelt közös költségre is, ezért a bérleti szolgáltatás ellenértékével azonos módon kezelendő és beleszámít az értékhatárba.  

ÁFA Praxis szakmai értesítő

Iratkozzon fel havi értesítőnkre és értesüljön Ön is rendszeresen az ÁFA Praxisban elérhető legújabb hírekről, tartalmakról, képzésekről és szakértői elemzésekről!