Kérdés, hogy a tulajdoni lap ellenértéke osztja a jogi szolgáltatás (szerződéskészítés) áfajogi kezelését és áfásan (alanyi mentesség esetén adómentesen) kell számlázni, vagy alkalmazni kell az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés c) pontját?
Előfordul olyan eset is, amikor az ügyvéd csupán jelentős számú tulajdoni lapot kér le az ügyfél kérésére, ehhez kapcsolódó egyéb jogi szolgáltatást (pl.: okiratszerkesztés stb.) nem végez. A tulajdoni lapok lekéréséért ellenértéket nem kér, csupán azok hatósági díját kéri el az ügyféltől. Ilyenkor önmagában a tulajdoni lapok lekérése az Áfa tv. hatálya alá tartozó tevékenység, és azok ellenértéke számlázandó (és ezáltal árbevételt is képez), vagy úgyszintén ebben az esetben is alkalmazni kell az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés c) pontját?
Kezelhetőek-e ezek az esetek közvetített szolgáltatásként?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
Az Áfa tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.
2025. január 15. óta az új ingatlan-nyilvántartási törvény alkalmazandó, melynek célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja. Az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet 20.§-a az ingatlan-nyilvántartás tartalmából történő adatszolgáltatások díját rendszerezi. A rendelet 20.§ (3) bekezdése alapján az (1) és (2) bekezdés szerinti díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri.
Az ügyvédek a rendszert csak saját kamarai tagságukkal, saját kamarai azonosítójuk alatt, saját nevükben tudják használni. A Takarnet rendszerbe a felhasználó szintén a saját regisztrációjakor rögzített saját felhasználói nevében tud belépni, és onnan ezalatt tud tulajdoni lap lekéréseket indítani, vagyis az elektronikus rendszerekből indított tulajdoni lap lekérések során, mely elektronikus rendszerek használatára az ügyvéd csak a saját regisztrációja/kamarai tagsága alapján jogosult, az ügyvéd minden esetben saját nevében, az ügyfél javára jár el.
Ennek díja pedig az Áfa tv. 70.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, mint az ügyvédi szolgáltatás díjához kapcsolódóan felmerült járulék költségelem, beépül az ügyvédi szolgáltatás ellenértékének adóalapjába, és annak adómértékével adózik.
Abban az esetben, amikor az ügyvéd nem nyújt más adóköteles szolgáltatás, hanem csupán a tulajdoni lap lekérések díját terheli át az ügyfélre, úgy az az Áfa tv. 65. §-a alapján adóalapot képez, melyet az általános adómérték terhel. Ebben a két esetben alkalmazható az Áfa tv. 15. §-a.