A számlázás és elektronikus számlázás világa a ViDA csomaggal alapvetően fog megváltozni, hiszen jön a minden B2B ügyletre kiterjedő kötelező és adatalapú elektronikus számla. Ez utóbbi azt jelenti, hogy eltűnhetnek a számlaképek, mivel a jogszabályi követelmény a gépileg feldolgozható adatstruktúra lesz. Ez jelentős változást fog okozni a számlakibocsátási és számlabefogadási folyamatokban, amelyet érdemes előre látni.

Az ingatlan bérbeadás és a szálláshely-szolgáltatás az egyik leggyakoribb, ugyanakkor az egyik leginkább félreértett terület az adózásban. A gyakorlatban folyamatos bizonytalanságot okoz, hogy a bérbeadás mikor áfás és mikor nem, hogyan kell kezelni a továbbhárított rezsit, illetve ezek miként jelennek meg a bevallásokban. Ugyanígy visszatérő kérdés, hogy egy adott konstrukcióban célszerűbb-e vállalkozásként vagy magánszemélyként bérbe adni, illetve, hogy egy bérelt ingatlan továbbhasznosítása milyen feltételek mellett valósítható meg jogszerűen és adózási szempontból helyesen?

A fordított adózású áfa ügyletek szabályrendszere első ránézésre egyértelműnek tűnik: az Áfa törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője válik adófizetésre kötelezetté. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem a jogszabály szövege, hanem annak helyes alkalmazása okozza a legnagyobb bizonytalanságot.

2026. január 1-jétől előnyösen átalakultak a kisvállalati adó (KIVA) választásának feltételei, ami sok vállalkozás számára nyithat új adózási lehetőségeket. A kedvező szabályok ugyanakkor komoly szakmai körültekintést igényelnek: egy rossz döntés vagy hibás alkalmazás könnyen adókockázathoz, bírsághoz vezethet.

Az elektronikus számlázás és a NAV-hoz kapcsolódó adatszolgáltatási rendszerek 2025–2026-ban alapjaiban átalakulnak. Az ÁNYK fokozatos kivezetése, valamint az új eÁFA rendszer bevezetése nemcsak technikai, hanem szervezési és felelősségi kérdéseket is felvet a vállalkozások és a könyvelők számára.

Az elektronikus számlázás és a NAV-hoz kapcsolódó adatszolgáltatási rendszerek jelentős átalakuláson mennek keresztül. Az ÁNYK fokozatos kivezetése, valamint az új eÁFA rendszer bevezetése nemcsak technikai, hanem szervezési és felelősségi kérdéseket is felvet a vállalkozások és a könyvelők számára.

Ugyan az Áfa törvény taxatíve meghatározza azokat az ügyleteket, amelyeknél az Áfa törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett adófizetésre, mégis számtalan olyan pont van, ahol elbizonytalanodnak a szereplők ennek helyes kivitelezésében. Szakmai napunkon a belföldi és külföldi fordított adózású ügyleteket vesszük górcső alá, gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be azokat a sarkalatos pontokat, amelyeket a NAV a fordított adózás ellenőrzési gyakorlata szerint vizsgál. 

Képzésünk keretében átfogó tájékoztatást nyújtunk az alanyi mentességgel és a nyugta-, e-nyugta szabályokkal kapcsolatos legújabb jogszabályi változásokról. Természetesen kitérünk az e-nyugtára és a nyugtára vonatkozó előírásokra és tételesen ismertetjük az adatszolgáltatási kötelezettség gyakorlati tudnivalóit a papíralapú nyugtákra vonatkozóan. Szakértőnk: dr. Gróf Gabriella jogász.

A kötelező elektronikus számlázás átalakítja a vállalkozások számlakezelési folyamatait: az energia- és gázszolgáltatók, valamint a nem lakossági ügyfelek számára kizárólag elektronikus számla állítható ki. A számlák csak bejelentett helyen archiválhatók. A változások az EN-16931 szabvány és a PEPPOL-hálózat bevezetésével összhangban készítik elő az uniós szintű digitális átállást.

Az elektronikus számlázásról szóló szakmai előadásunkon szó esett arról, milyen kockázatot jelent kizárólag az online számlaadatok alapján könyvelni, illetve hogy a hash-kóddal ellátott elektronikus számla teljes értékűnek minősül-e. Emellett technikai és jogi kérdések is felmerültek, például az archiválási kötelezettségek, a számlák kontírozása vagy a papíralapú számlák e-mailen küldésének joghatása.